Turistának lenni Dubaiban - 2. nap

Írta: R.K.A. 2017. június 15., csütörtök 11:27
Értékelés:
(0 szavazat)

A második napunkat már kész programtervvel vártuk. Még itthon lefoglaltuk a jegyünket a Burj Khalifába, így nem is aggódtunk sem a jegy, sem a pénz miatt. Érdemes előre foglalni, mert sokat megtakaríthatunk az online előrendeléssel.

Mivel tegnap Móni, az idegenvezetőnk, azt mondta, hogy kérjük meg a taxist, vigyen bennünket a nagy fekete kövér lóhoz, mert az a legoptimálisabb megálló a Dubai Mall mellett (a Dubai Mall egy gigamega bevásárlóközpont, a közvetlen szomszédságában található a Burj Khalifa), ezért hívattunk a szálloda portásával egy taxit. Beültünk, és mondtam a sofőrnek, hogy vigyen a nagy, kövér, fekete lóhoz. Angol nyelvtudásom, mint már írtam, meglehetősen szegényes, de annyit még én is képes vagyok agyból kinyögni, hogy to the big black fat horse. A pali nagy szemeket meresztett, és megrázta a fejét. Megismételtem, de ugyanezt a reakciót sikerült kiváltanom belőle,

mi pedig Erzsóval nem tudtuk eldönteni, hogy nem érti ékes angolomat, vagy nincs tudomása a dagadt fekete lóról.

Felsóhajtottam, és bemondtam a Dubai Mall-t, erre az indiai ember elmosolyodott, bólogatott, majd elindult a megfelelő irányba. Jelzem, a dagadt fekete lovat mi sem láttuk sehol, pedig kifejezetten figyeltük később. Szerencsére a taxis egy tök jó helyen rakott ki minket, pontosan a Dubai Mall bejáratánál, úgyhogy elengedtük a lovat, és besétáltunk a híres áruházba. Én tényleg nem sok mindentől megyek a falnak, hát, a Dubai Mall-tól se mentem, nekem nagyjából olyannak tűnt, mint a Westend, azzal a különbséggel, hogy ide egy bazi nagy akváriumot is telepítettek.

Arra nem nagyon volt lehetőségünk, hogy körülnézzünk, mert időre mentünk a toronyhoz, és még meg kellett találnunk a bejáratot.

Nem találtuk. Volt egy halvány emlékem, hogy a sógorom azt mondta, a bevásárlóközponton belül van, de a nyilak nem arra mutattak, úgyhogy mi követtük a jelzést, és egy oldalsó ajtón kimentünk a Mall-ból. Ott is magasodott előttünk a torony. Fú, hát attól azért dobtam egy hátast, lentről iszonyat magas. Elindultunk a nyíl irányába, és csak mentünk, mentünk, bal kézre csodálatos mesterséges tó, benne szökőkúttal, türkízkék vízzel csábított csobbanásra, aztán vízesés, és zöldellő park következett, égbe nyúló felhőkarcolók karéjában, de bejárat, az nem volt. Lassan megkerültük a Burj Khalifát, potom 25 perc alatt, amikor felfedeztünk egy biztonsági őrt egy bejáratnak látszó feljárónál. Megörültünk, biztosak voltunk benne, hogy megtaláltuk, úgyhogy odasiettünk a nagyon sötét bőrű pasashoz, aki nyomban azt kérdezte, hová tartunk. Mondom neki, erre közölte, hogy itt mi nem mehetünk be, menjünk vissza a Dubai Mall-ba, ott a bejárat.

Láthatta rajtunk az elkeseredést, pláne, hogy felkiáltottam: “Ne máááár!”, de csak vigyorgott és bólogatott, illetve mutatta, hogy fáradjunk vissza oda, ahonnan jöttünk.

Egy kicsit idegesek lettünk a bénaságunk miatt, de aztán csak röhögtünk az egészen, számítottunk rá, hogy amit lehet, elszúrunk. Nem volt mit tenni, visszavonszoltuk magunkat, volt vagy 40 fok. Készítettünk útközben néhány fotót, és felmerült bennünk, hogy csak kellene egy arab férfival is fotózkodni. Egyrészt, mert Borsa Brown biztos örülne egy ilyen képnek, másrészt meg legyen már valaki más is a fotókon, ne csak mi. Visszaérve a szökőkutas tóhoz megláttunk két fiatal fiút, akik épp megkértek egy arab pasast, hogy szelfizzenek együtt.

Na, Erzsónak sem kellett több, megtámadta az arabot, és rávette, hogy velünk is készítsen egy szelfit.

Hát, nem egy herceget fogtunk ki, de a miénk, becsüljük meg!

 

Végül megtaláltuk az áruház közepén a Burj Khalifa bejáratát is. Átvettük a jegyeinket, és beálltunk a sorba, hogy feljussunk a csúcs alá kettővel. A torony 828 méter magas, 163 emeletes. Mi a 124. emeletig vettünk jegyet, mely 452 méter magasan található. Amikor sorra kerültünk, megkezdődött az átvizsgálásunk. Nagyon kemény biztonsági rendszeren kell áthaladni, mielőtt belépünk a toronyba.

Erzsó gond nélkül átjutott, de amikor az én táskámat röntgenezték, a biztonsági őr rám nézett, és kiszedett a sorból.

Na, gondoltam, már megint mi van? Miért mindig engem szednek ki a sorból? Szegény Erzsó döbbenten figyelte, ahogy elvezetnek, bár kicsit nyugtatta a látvány, hogy az őr is, én is röhögünk. Kiderült, hogy e-cigit nem lehet felvinni a toronyba, ezért le kellett adnom valahol, de nem értettem, hogy hol, tekintve, hogy tré az angol tudásom. Meg hát ragaszkodtam az e-cigimhez, nem tudtam, mit akarnak tenni vele, s ha elvész, mi lesz velem? Úgyhogy markoltam a kis, csőbombának látszó kedves tárgyamat, és csak akkor váltam meg tőle, amikor biztonságban tudtam. Az őrrel azon nevetgéltünk, mennyire nem értem, mit vár tőlem.  Erzsó csak annyit látott, hogy már megint nekem gyűlik meg a bajom a biztonsági rendszerrel. Aztán, persze, visszajutottam a sorba, és jó hosszú várakozás után elértük a liftet, mely 18 m/s sebességgel repített bennünket. Ez olyan gyors, hogy bedugult a fülünk, mégis eltartott egy darabig, míg felértünk, olyan magasra mentünk.

Egy körben üveges kilátóban találtuk magunkat.

Furcsa, de egy cseppet sem volt tériszonyom, totálisan biztonságban éreztük magunkat. Simán nekidőltünk az üvegfelületnek, úgy bámultunk a mélybe, meg, persze, szelfiztünk, videóztunk folyamatosan. Hát… Dubai fentről nem olyan szép. Egyrészt opálos volt a levegő (elvileg a homoktól), úgyhogy nem is láttunk el messzire, de amit láttunk, az sem nyűgözött le, ugyanis Dubai fel van túrva, mindenütt daruk, sitt hegyek, útlezárások vannak és félkész felhőkarcolók vázai tornyosodnak. Persze, Dubai a sivatagban épült, nem várhattam csodálatos zöld felületeket, dombokat, hegyeket…

Miután itt végeztünk szétnéztünk az áruházban, kívülről megcsodáltuk az akváriumot, majd átsétáltunk a tó fölött ívelő hídon, mely egy nagyon elegáns bazárba, a  Souk al Bahar-ba vezetett. Sok mindenre hasonlított, de bazárra nemigen, inkább egy arab stílusú áruház ez is. Viszont sokkal szebb, különlegesebb, mint a csupa üveg és acél párja a másik oldalon. Élmény volt felmenni az emeletre, és kinézni a hatalmas ablakon. Pont alattunk ragyogott a tó, a háttérben pedig a tényleg monumentális Burj Khalifa. Számomra lentről sokkal érdekesebb volt a torony, mint belőle kinézni.

Leültünk a Souk al Bahar előtt egy padra, a tóparton, és vártuk, hátha lesz fény és zene a szökőkútnál. De csak telt az idő, és semmi sem történt, úgyhogy hazafelé vettük az irányt.

Korán volt még, ezért úgy döntöttünk, hogy újra elmegyünk kajálni az indiai étterembe, mi több, ugyanazt esszük, mint előző alkalommal. Shawarmát, amit leginkább a gyroshoz tudnánk hasonlítani, csak finomabb kivitelben.

Betértünk hát a kis kifőzdébe, ahol nem engedték, hogy leüljünk, hanem felvezettek bennünket a felső szintre. Vaooo, egy szuper kis indiai étterembe jutottunk, kilátással az utcára, elegáns dekorációval, hátul kényelmes kanapékkal, ahol néhány ürge vízipipázott. Szépen terített asztalhoz invitált bennünket a turbános figura, és mi Erzsóval nyomban azon kezdtünk gondolkodni, vajon mennyivel fogunk többet fizetni a vacsoránkért, mint tegnap. Kaptunk mártogatóst, zöldségeket, és a felszolgáló megkérdezte, hogy hogyan kérjük az ételt. Mi rávágtuk, hogy spicy, azaz fűszeresen, csípősen. A férfi nagy szemeket meresztett, nyilván azt hitte, hogy nem tudjuk mit beszélünk, de mi csak bólogattunk.

Kihozta a jól bevált kajánkat, rajta néhány jalapeno paprika is figyelt. Majdnem eldobta a tálcát, amikor látta, hogy lazán beleharapok, és a szemem sem rebben.

Gőze nem volt róla, hogy magyarok vagyunk… (Amúgy csípett, de ha pisztolyt tartanak a fejemhez sem vallottam volna be.) ÉS! Egy fityinggel sem fizettünk többet, mint előző nap, amikor rém egyszerű kis gyorskajáldának látszott a hely.

Jóllakva sétáltunk a szállásunk felé… csakhogy nem találtuk a kis utcát, amin be kellett volna surrannunk a szállodához. Háromszor jártuk végig a baromi hosszú utcát, már majd’ leszakadt a lábunk, és csak nem volt meg a bejáró.

Érdemes tudni, hogy a kereszteződésekben a gyalogosoknak iszonyat sokáig kell várakozni, nem egy-két percet, de akár negyedórát, ezalatt csak gyűlik a tömeg.

Én már annyira kivoltam, hogy közöltem Erzsóval, ha még egyszer át kell mennem ezen a kereszteződésen, inkább itt maradok, nem megyek haza, leülök a földre, és kivárom, míg a szálloda jön hozzám. Nyilván ez lehetett a varázsszó, mert furcsamód meglett a hotel, és végre bemehettünk. Mivel egyetlen jóképű férfival találkoztunk eddigi itt tartózkodásunk során, aki nem volt más, mint a hotelünk biztonsági őre, ezért kitaláltuk, hogy vele fogunk szelfizni… De hát miért is lenne szerencsénk? Aznap nem dolgozott a jóképű őrszem.

Az előző nap történéseit itt olvashatjátok el Anne L. Green tollából! 

Köszönjük a rengeteg segítséget a dubaiprogramok.com-nak, nélkületek elvesztünk volna a sivatagban!  

A cikk tájékoztató jellegű, a megjelenése pillanatában fennálló aktuális helyzetet tükrözi, ezért az információ felhasználása előtt kérünk, tájékozódj hivatalos forrásból is.

Megjelent: 221 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. június 15., csütörtök 15:50

Tetszett a cikk? Köszönjük, ha megosztod!

Kultúr

  • 1
  • 2

Életmód

  • 1

Sors

  • A

    A "szűz királynő" szüzessége

    Erzsébet királynő különleges géneket örökölt. Nem csak uralkodásra, de szüleit tekintve, szerelemre is született, hiszen a világ egyik legizgalmasabb romantikus történetének gyümölcseként kódolva volt a nagy érzelmekre. Apja, VIII. Henrik, anyja Boleyn Anna volt, aki miatt Anglia királya nemcsak saját, de országa hivatalos vallását is Bővebben
  • 1

Kereső

Kövess minket

Videók

Rövid hírek

  • Rákosi Lili nyerte a Miss Balaton 2017-et. Ti is neki adtátok volna a koronát?

    Szombat este látványos show keretében választották meg a Miss Balaton 2017 királynőjét és udvarhölgyeit. A 12 döntős szépség több körben

    Bővebben
  • Hihetetlen! Így nézett ki néhány éve az Instagram szexi sztárja

    Vannak olyan szerencsés emberek, akiknek jól áll a kor. Ez a réteg igen csekély, de Gianluca Vacchi, úgy tűnik, ezt

    Bővebben
  • Ma 61 éves a Szex és New York nagyszájú pasifalója Kim Cattrall

    Jöjjenek hát a születésnapi érdekességek.

    Bővebben
  • Falco sikeres volt és boldogtalan

    Falco zseniális volt és különleges, más, mint a többi akkori zenész, mind külsejével, mind zenéjével valami újat hozott. A botrányairól

    Bővebben
  • A fenékmarkolászás még belefér?

    A szexuális zaklatás mindennapos téma manapság. Lehet, hogy sokan csak legyintenek, amikor valaki azon háborog, hogy a főnöke belecsípett a

    Bővebben
  • A hónap pasija: Chris Hemsworth ma 34 éves!

    Chris Hemsworth ma 34 éves, ezért összegyűjtöttünk róla pár érdekességet.

    Bővebben
  • Kiss Ramónának még a sör is őrülten dögösen áll!

    Finomabbnál finomabb sörök és ínycsiklandó falatok – ezek játszották a főszerepet a Sör mi több rendezvényén, ahol Kiss Ramóna, Wossala

    Bővebben
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • Most népszerű

Facebook

Bulvár

  • 1
  • 2
  • 3

Szerelem

  • 1
  • 2
  • 3

Ezotéria

  • 1
  • 2
  • 3

Világ

  • 1
  • 2
  • 3

Gyerek

  • 1
  • 2
  • 3

Könyv

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.