Róma az örök város, ami elvarázsol

Írta: Kurucz Enikő 2017. október 17., kedd 07:34
Értékelés:
(0 szavazat)

Voltak elképzeléseim, régóta vágytam már ide, de amit láttam és átéltem az messze felülmúlta a várakozásaimat.

Alapvetően mindig van bennem egy kis drukk repülés előtt, ez most sem volt másként. De a kezdeti parához képest egész jól viseltem az utazást. Annak külön örültem, hogy nem a hajnali órákban indult a gépünk. Mikor megérkeztünk, már a poggyász “levadászása” közben is olyan extázissal és vigyorral a fejemen uggrabuggráltam a reptéren, hogy az még számomra is meglepő volt. Nem terveztük meg előre az utazást, így egy rövid informálódást után úgy döntöttünk, hogy a reptérről taxival jutunk el a szállásunkra. Itthon normál helyzetben egy ilyen taxis mögött egészen biztosan féltem volna.

Az Olaszok híresek az “egyedi” vezetési stílusukról, de nekem ezt még csak most volt szerencsém megismerni. Többször összerezzentem, hogy a mellettünk 2 cm-re elhaladó kocsi egész biztosan elég távol van-e ahhoz, hogy ne okozzunk karambolt.

Aztán nyugtáztam, hogy a mi kis kopaszodó, folyamatosan a telefonján hangosan (tudjátok “tipikus olaszosan”) beszélő taxisunk ismeri a dörgést. A dugó az sajnos mindenhol dugó, és mivel a szállásunk a központban volt így azzal is számolnunk kellett, hogy a városon átjutni olyan, mintha itthon próbálnánk délután 4-5 körül budáról pestre eljutni. Picit bosszankodtam is, de csak azért, mert szerettem volna mihamarabb odaérni és megismerni a várost, hiszen tudtam, hogy hamar letelik ez a 2 és fél nap. A szállás nálam sokszor szűk keresztmetszet, de szerencsére csodálatos volt, így ahogy lepakoltunk és kértünk egy térképet a recepcióstól, útnak is indultunk. Mivel a Spanyol lépcsőtől 2 utcányira laktunk ez volt az első látványosság, amit megnéztünk. A következő programpont a Trevi Kút lett volna, de hála a szuper tájékozódó képességünknek, valahogy a Piazza del Popolo téren kötöttünk ki. Itt meg is pihentünk picit, egészen addig, míg a szokásos selfie bot, karkötő és virágárusok meg nem találtak minket… Nekem elhihetitek, nem igen hallgatnak a szép szóra. Innen úgy döntöttünk, hogy a Trevi kút felé vesszük az irányt, hát igen… nagyjából 1- 1 és fél óra alatt meg is találtuk.

Többször sikerült eltévedni, amit utólag visszagondolva egyáltalán nem bánok, mert így olyan kis utcákba jutottunk el, ahova egyébként szánt szándékkal biztosan nem mentünk volna.

Illetve ennek köszönhetően a Pantheonhoz is eljutottunk. Mikor oda beléptünk, akkor éreztem előszőr egy furcsa kis borzongást belül, hogy mekkora, milyen időtálló és csodaszép épületeket építettek a rómaiak. Nehézkesen, de megtaláltuk a Trevi kutat, ami épitészetileg szerintem Róma egyik legcsodálatosabb és legromantikusabb látványossága. A romantikát egyedül a percenkénti sípszó és a turisták zaja törte meg. Ugyanis a Trevi kútba már nem lehet pénzt dobni, ezt pedig már nyugdíjazott rendőrök felügyelik. Gondolhatjátok, hogy hányan próbálkoznak mégis a pénz dobálással, ehhez pedig adjátok hozzá a sípszót…

Szerencsére nekem sikerült sutyiban bedobnom egy érmét, így nagyon remélmem,hogy még visszatérek ide.

Ezután úgy döntöttünk, hogy hazafele vesszük az irányt, hiszen tudtuk, hogy másnap vár ránk az igazi nagy séta. Jó turistákhoz mérten megkérdeztük a recepciósunktól, hogy hol érdemes jó pizzát enni. Be is rajzolta a térképen azt a pontot, ahova a helyiek járnak, illetve mutatott 2-3 helyet a környéken, ahol jó pizzát adnak. Tekintvén, hogy már lejártuk aznapra a lábunkat, ki is választottunk egyet a közeli pizzázókból. Bár ne tettük volna… Drágán ettünk cseppet sem finomnak mondható pizzát, majd kissé csalódottan hazaandalogtunk. Másnap mosolyogva pattantunk ki az ágyból, és nyakunkba vettük Rómát. A Piazza del Popolo térről indultunk (hiszen ezt már tudtuk, hogy hol találjuk), ahol ismét megtalált egy rózsaárus, akit immár erőteljesen rendre utasítottam, hogy nem kérek az “ajándék” rózsájából. Megnéztük a Szent Péter-bazilikát, sajnos csak kívülről, mert hatalmas sor várakozott kint, amit fél nap lett volna végig állni és akkor nem jutott volna idő a többi nevezetességre. De a látvány kívülről is hihetetlen szép volt. Következő állomásunk az Angyalvár volt, ahol a térkép ismét kifogott rajtunk, de szerencsére egész gyorsan megfejtettük, hogy merre kell tovább mennünk.

Majd a folyó mentén elsétáltunk Róma másik végébe, ahol azok a bizonyos “helyiek által látogatott” éttermek találhatóak. Szerintem ez volt a legjobb döntésünk.

Fele annyi pénzből, mint előző nap, olyan leírhatatlanul finomat ebédeltünk, hogy ha rá gondolok még most is összefut a nyál a számban.

Carbonara spagettit rendeltem (tudom-tudom, nagyon kreatív), de én ilyen ízű tésztát még nem ettem. Köszönő viszonyban nem volt az itthoni carbonara-val. Maradjunk annyiban, hogy a serpenyőt az utolsó falatig kitunkoltam. :)


Innen a jól megérdemelt ebéd és pihenés után a Colosseum felé vettük az irányt.

Muszáj megjegyeznem, hogy ezeket a távolságokat mind gyalog tettük meg! Se buszra, se vonatra, se metróra, se taxiba nem szálltunk. Szóval én a Colosseum fele már picit nyűgös voltam, mert a derekam és a lábam megadta magát. Viszont a látvány mindenért kárpótolt.

Ez a helyszín is csak akkor vált volna még élvezetessbé számunkra, hogy ha a csöndben hallgathatjuk a Colosseum falain átsüvítő szelet, és magunk elé képzelhetjük, hogy milyen fényűző avatóünnepséget tarthatott itt Titus.

A kirándulásunk utolsó pontja a Piazza Venezia tér volt, ahol bevallom őszintén már csak fotókat készítettem. Viszont belestünk itt egy kistemplomba, ahol éppen misét tartottak, ami annak ellenére, hogy nem vagyok vallásos, csodás élmény volt számomra is. Innen bizony már (köszönhetően az én fájdalmaimnak) taxiba pattantunk és visszatértünk a szállásunkra. Egy csodálatos vacsorával és egy finom pohár borral zártuk a napot egy olyan helyen, ahol végre igazán finom hajszálvékony tésztás pizzát ettünk. Andalogtunk még egy romantikusat a spanyol lépcső felé, aztán nyugovóra tértünk. A másnapi ébredésem már cseppet sem volt mosolygós, hiszen tudtam, hogy már csak 1-2 óra és indulunk a reptérre.

Azért még nyugodtan elszürcsölgettem a reggeli kávémat és hallgattam, ahogy ébred a város és ezzel az utca egyre hangosabbá válik.

Tettünk még egy búcsú sétát a környéken, s megfogadtuk, hogy ha törik, ha szakad visszatérünk még Rómába. Akkor már tudni fogjuk, hogy hol együnk és lesz időnk bepótolni azokat a programokat, amik most sajnos az időszűke miatt kimaradtak. Egy szó, mint száz Róma sokkal több és jobb volt annál, mint amit elképzeltem. Még ma is a hatása alatt állok, pedig már 3 napja hazajöttünk. Várom, hogy újra visszatérjünk ide, a “kedvenc helyünkön” együnk az eldugott kis utcában, romantikázzunk, nevessünk és felfedezzük az eddig felfedezetlen részeit a városnak.

A cikk tájékoztató jellegű, a megjelenése pillanatában fennálló aktuális helyzetet tükrözi, ezért az információ felhasználása előtt kérünk, tájékozódj hivatalos forrásból is.

Megjelent: 468 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. október 17., kedd 11:03

Tetszett a cikk? Köszönjük, ha megosztod!

Kultúr

  • 1

Életmód

  • 1

Sors

  • A

    A "szűz királynő" szüzessége

    Erzsébet királynő különleges géneket örökölt. Nem csak uralkodásra, de szüleit tekintve, szerelemre is született, hiszen a világ egyik legizgalmasabb romantikus történetének gyümölcseként kódolva volt a nagy érzelmekre. Apja, VIII. Henrik, anyja Boleyn Anna volt, aki miatt Anglia királya nemcsak saját, de országa hivatalos vallását is Bővebben
  • 1

Kereső

Kövess minket

Videók

Rövid hírek

  • 10 celeb, akiket bizonyos országokból kitiltottak

    A legnehezebb dolog a világon híresnek lenni. A hírességek gyakran még könyveket is írnak, hogy elmondják, milyen nehéz az életük.

    Bővebben
  • Szülei le akarták beszélni a világsztárt, hogy színésznő legyen

    Ha a szüleire hallgat, Margot Robbie (A Wall Street farkasa, Suicide Squad – Az öngyilkos osztag) ma „rendes munkát” végezne,

    Bővebben
  • Golden Globe a #MeToo jegyében

    Az idei Golden Globe ünnepség jóval több volt, mint egy nagyszerű filmes díjátadó a Hollywoodban elterjedt szexuális zaklatási botrány miatt.

    Bővebben
  • Begorombult az Arany Glóbusz-díjas színésznő

    Agresszív lépéseket tesz Emily Blunt (Gideon lánya /Arany Glóbusz/, Az ördög Pradát visel /Arany Glóbus-jelölés/), hogy Hollywoodban a nők ugyanakkora

    Bővebben
  • Ezek Meghan Markle újévi fogadalmai

    Meghan Markle számára 2018 élete egyik legjelentősebb éve lesz. Az amerikai színésznő feleségül megy Harry herceghez, ami által a világ

    Bővebben
  • Matt Damon azt hitte, átverőshow-ban szerepel

    Amikor felkérték Matt Damont a Kicsinyítés című film főszerepére, gyanakodva sandított körül: a kamerákat kereste, mert azt hitte, át akarják

    Bővebben
  • Ezt kívánja a rajongóinak karácsonyra Király Viktor

    A népszerű énekes gőzerővel készül karácsonyi lemezbemutató koncertjére, de sűrű programjában sem feledkezett meg rajongóiról.

    Bővebben
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • Most népszerű

Facebook

Bulvár

  • 1
  • 2
  • 3

Szerelem

  • 1
  • 2
  • 3

Ezotéria

  • 1
  • 2
  • 3

Világ

  • 1
  • 2
  • 3

Gyerek

  • 1
  • 2
  • 3

Könyv

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.