Szabolcs:

Szerelmes voltam Zitába, de annyira, hogy így még soha nem voltam oda egyetlen nőért sem. 25 éves voltam, amikor találkoztunk, ő jelentette nekem A NŐT. Stílusos, könnyed, elegáns, nem csak az ötözéke, de a viselkedése is, tudta, hogy mit akar. Elhatároztam, hogy meghódítom ezt a csodálatos nőt, és nem foglalkoztam vele, hogy már elmúlt 35. Volt egy kislánya, de ez sem zavart, szeretem a gyerekeket, azt gondoltam, hogy sajátomként nevelem majd, aztán remélhetőleg lesz közös gyerekünk is. De ezek a kérdések totálisan mellékesek voltak a vágy mellett, hogy a magaménak tudhassam őt.

Belémszeretett, és egy fél év múlva összeházasodtunk. Mire várjunk, igaz?

Én költöztem hozzá, hiszen ő egy palotában élt az én szerény belvárosi lakásomhoz képest. Csakhogy a szülei is ott laktak, igaz hogy teljesen elválasztva, de a falszomszédságban.Ők nem örültek a mi frigyünknek, szóval az anyósom ott tett nekem keresztbe, ahol tudott, persze védte tőlem Zitát, és a gyereket is, mert fixa ideája volt, hogy engem csak a lánya pénze érdekel.

Egyszer még azzal is képes volt meggyanúsítani a boszorka, hogy a kicsi, öt éves lányra nem apai szemmel nézek, mert miért ül annyit az ölemben? Könyörgöm, szeretett a gyerek, én is szerettem, és öt éves volt akkor, hogy hihette, hogy ez több, mint egy gyerek iránt érzett egészséges szeretet? Ezek miatt nagy veszekedések voltak közöttünk, és sajnos Zita a legtöbb esetben az anyja mellé állt. Ebben a legutóbbi esetben szerencsére nem, mert akkor nyomban elváltunk volna.

A szex

Én közben menekültem otthonról, és mivel egy olyan helyen dolgoztam, ahol sok ember, nők-férfiak dolgoztak együtt, egyik kalandot éltem meg a másik után. Fiatal, független nőkkel szeretkeztem, nem mondtam nemet, és nekem is ritkán mondtak. Zita érezte, de nem tudta biztosan, hogy megcsalom.

Az otthoni szex unalmas és kiszámítható lett,

Zita gyakran hivatkozott fáradtságra, nem akart annyit szerelmeskedni, mint amennyit az én huszonéves szervezetem megkívánt. Szóval fűvel-fával csaltam. Aztán találkoztam egy lánnyal, Andreával, aki egyébként tökéletes mása Zitának, csak éppen tíz évvel fiatalabb kiadásban. Eleinte csak szexnek indult ez is, aztán egyre többször találkoztunk...

A pénz...

Látszatra volt pénze Zitának, egyébként majdnem évekig én fizettem mindent. A hatalmas ház rezsijét, a kertészt, a takarítónőt, Zitáéknak ugyanis abban az időben nem ment a bolt. Én jól kerestem, de minden keresetem ráment a háztartásra, és még mindig megkaptam az anyósomtól, veszekedéskor a feleségemtől is, hogy én csak egy megtűrt vendég vagyok ebben a házban, örüljek, hogy ilyen miliőben élhetek, és nem kell "nyomorognom" a két szobás lakásomban.

A korkülönbség

Míg engem izgattak a bulik, a zene, addig Zitának inkább a nyugodt, tévénézős, vagy a puccos barátaival való találkozások jöttek be. Ő azt mondja, hogy én felelőtlen, meggondolatlan ember vagyok, én meg azt látom, ahogy mennek az évek, hogy ő egy savanyú, unalmas nő lett, pedig ez eleinte nem így volt.

Amíg a szerelem tartott, addig én is szerettem otthon ülni,

örömmel mentem a gazdag barátaihoz, hiába éreztem magam kívülállónak, és ő is jött velem bulizni, az én barátaimhoz, együtt élveztük a zenét, a szórakozást. Ő egyre gyakrabban akar otthon maradni, én meg még mindig mennék...

Most itt tartunk. Még fenntartjuk a látszatot a barátok előtt, de már nem hiszem, hogy sokáig képesek leszünk tettetni, hogy jó a házasságunk. Egyre jobban szeretem Andreát, találkozunk, sűrűn, egyre sűrűbben, egyre kevébé szeretem Zitát, minden nappal, amit veszekedéssel töltünk közelebb kerülök a szeretőmhöz, és egyre távolabb a nagy háztól. Elég valószínű, hogy rövidesen elválunk. Csak még azt nem tudom, hogy melyikünk adja be a keresetet, és azt nem tudom, hogy miből tartja fenn a házat és a luxus életvitelét Zita, ha én elmegyek...