Az izraeli „vaslédy” – Golda Meir

Írta: T. R. Salty 2017. augusztus 30., szerda 05:52
Értékelés:
(0 szavazat)

A politikába nőként bekerülni (hacsak nem uralkodó az ember) nem könnyű. A 20. századtól kezdődően azonban nem volt lehetetlen, mint a korábbi posztban Kéthly Anna példája is mutatta. A világ harmadik női miniszterelnökének, az Izrael állam meglapításában komoly szerepet játszó Golda Meirnek azonban sikerült ezen a nem könnyű pályán is helytállnia.

1898-ban Golda Mabovics néven született Kijevben, az akkori Orosz Birodalomban, mélyen vallásos zsidó családban. Bár az apja ács volt, de nagy szegénységben éltek. Hét testvére közül öt éhen halt, és állandóan szenvedtek az oroszok zaklatásaitól.

„Egyik első emlékem, hogy apám bedeszkázza az ablakokat az egyik pogrom kezdetekor” – mesélte később.

A nyomor elől végül is 1906-ban a kivándorlást választották. Az Egyesült Államokban, Wisconsinban telepedtek le, ahol az apa továbbra is ácsként, az anya egy fűszerüzlet eladójaként dolgozott. Amikor Golda 14 éves lett, az anyja azt akarta, hagyja abba iskoláit, és menjen férjhez egy általa kiválasztott idősebb férfihoz, de a lány fellázadt és Denverbe szökött a nővéréhez.

Bár a házasság elől menekült, itt talált rá a szerelem Morris Myerson semélyében.

Csak 18 évesen tért haza, és belépett a zsidó ifjúsági szervezetbe, a Habónimba, majd elkezdte tanulmányait a Wisconsin–Milwaukee Egyetemen. Ekkor már kapcsolatban állt a cionista mozgalommal, és a Habónim keretein belül sok palesztinai zsidót hívtak meg Amerikába előadásokat tartani. Golda elkezdett a kivándorlással foglalkozni, közben azonban elmélyült a kapcsolata Morrisszal is.

1917-ben összeházasodtak, majd 1921-ben átköltöztek Palesztinába. Egy kibucban kezdtek dolgozni, ahol Golda hamarosan ismert személyiség lett, még a helyi munkásszövetség vezetőjének is megválasztották. Morris azonban nem nagyon bírta az itteni életet, így 1924-ben Tel-Avivba költöztek, majd Jeruzsálemben telepedtek le. Az asszony egyre jobban belevetette magát a politikába, a munkásszövetség titkárának is választották. Ezért viszont újra Tel-Avivba kellett volna költözni, amit Morris nem támogatott.

Ekkor úgy döntöttek, a férfi a két gyerekkel (Menáhémmel és Szárával) Jeruzsálemben marad, míg Golda elkötözik.

Ettől kezdve külön éltek, bár nem váltak el. A munkásszervezet, aminek az asszony is tagja, majd egyik vezetője lett, kemény harcot folytatott a britekkel, akik akkoriban Palesztinát irányították. 1946-ban még fegyveres lázadást is kirobbantottak, aminek következtében a szervezet majd minden vezetőjét letartóztatták. Golda ezt sikeresen megúszta, így őt választották a mozgalom irányítójának. A tekintélye akkora volt, hogy

1948-ban egyike lehetett annak a tizenkét politikusnak, akik aláírták Izrael függetlenségi nyilatkozatát.

Az esemény egész életében végigkísérte. „Amikor iskolás gyerekként az amerikai történelmet tanultam, azokról is olvastam, akik aláírták az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Olyan hihetetlen volt, hogy azok valódi emberek voltak és az valóban megtörtént. És akkor én is ott ültem és aláírtam a függetlenségi nyilatkozatot” – nyilatkozta később.

Az első arab-izraeli háború idején adományokat gyűjtött az Egyesült Államokban a védekezéshez, majd 1949–1956 között munkaügyi miniszter, 1956-tól pedig Dávid Ben-Gúrión kormányának külügyminisztere volt. Ezen tisztségében 1956. november 20-án felszólalt az ENSZ-ben a magyar forradalom és szabadságharc eltiprása kapcsán. Élesen kikelt a szovjetek ellen, és az izraeliek támogatásáról biztosította a magyarságot.

„Mi olyan jól ismerjük a marhavagonokat és az ismeretlen helyszínre történő deportálásokat, hogy nem maradhatunk csendben.

Tényleg olyan sokat kíván egy nép, mikor maga akar dönteni a sorsa fölött, amikor azt követeli, hogy eldönthesse ki és miképp kormányozza őt, amikor ifjai fellázadnak az ellen, amit rossznak tartanak?... Őszintén remélem, hogy a világ követni fogja lelkiismeretének hangját, hogy a magyar nép szenvedésének véget vetnek, hogy a deportálásoknak vége szakad, és hogy a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, és hagyják, hogy annak népe építhesse a maga jövőjét szabadon és békességben” – mondta megrendülten a közgyűlésen.

1965-ban azonban limfómát diagnosztizáltak nála, így lemondott a politikai szereplésről és visszatért a polgári életbe. Ekkor már gyerekei rég felnőttek, kirepültek, volt férje pedig még 1951-ben meghalt. A politika azonban nem tudta nélkülözni.

1968-tól az Izraeli Munkapárt főtitkára lett, majd 1969-ben Lévi Eskol váratlan halála után őt választották meg miniszterelnöknek.

Ő volt a harmadik nő a világon, aki ezt a fontos posztot betöltötte. (Előtte csak a sri lankai Sirimavo Bandaranaike – aki 1960 és 2000 között háromszor – és az indiai Indira Gandhi – aki 1966 és 1984 kötött kétszer – volt miniszterelnök) Kormányzását megkeserítették viszont az állandó pártviszályok, és akkor tört ki a Jom Kippur háború is. Az 1973. októberében lezajló háború bővelkedett a stratégiai hibákban. Az izraeli tábornokok kezdetben hibát hibára halmoztak, és egyesek akkorának látták az egységes egyiptomi-szíriai támadás veszélyét, hogy még a titkolt atomtöltetek bevetését is elkerülhetetlennek tartották.

A beteg miniszterelnök azonban hihetetlen magabiztosságról tett tanúbizonyságot.

Elsimította a katonai vezetők közötti ellentéteket, megszervezte a tartalékosok bevonultatását, és a tévében napról napra beolvasott közleményekkel nyugtatta meg a közvéleményt. A háborút megnyerték, a veszteségek azonban óriásiak voltak. Golda népszerűsége csökkent, így 1974-ben lemondott a kormányfői tisztségről. Utóda régi politikai ellenfele, Jichak Rabin lett, aki megkezdte a közeledést Egyiptomhoz, aminek következtében 1978-ban Szadat egyiptomi elnökkel közösen megkapta a béke Nobel-díjat. Golda elhibázottnak érezte ezt a politikát, és véleményét nem is rejtette véka alá:

„Nem tudok sokat a Nobel-díjról, de azok ketten inkább Oscart érdemelnének” – mondta maró gúnnyal.

Az oslói díjátadó ünnepség előtt néhány nappal kórházba került: megvakult és a májműködése is leállt. 1978. december 8-án hunyt el, két nappal azelőtt, hogy két régi ellenfele átvette a díjat. Izrael nagyasszonyát, a függetlenség egyik kivívóját a jeruzsálemi Herzl-hegyen temették el. Életéről több regény és film készült, utcákat, iskolákat neveztek el róla, az izraeli 10 sékelesen pedig az ő portréja látható.

Források:
Wikipédia
vigyazo.blog.hu
regi.sofar.hu
Kép forrása: Wikipedia

A cikk tájékoztató jellegű, a megjelenése pillanatában fennálló aktuális helyzetet tükrözi, ezért az információ felhasználása előtt kérünk, tájékozódj hivatalos forrásból is.

Megjelent: 231 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. augusztus 30., szerda 11:05

Tetszett a cikk? Köszönjük, ha megosztod!

Kultúr

  • 1

Életmód

  • 1

Sors

  • A

    A "szűz királynő" szüzessége

    Erzsébet királynő különleges géneket örökölt. Nem csak uralkodásra, de szüleit tekintve, szerelemre is született, hiszen a világ egyik legizgalmasabb romantikus történetének gyümölcseként kódolva volt a nagy érzelmekre. Apja, VIII. Henrik, anyja Boleyn Anna volt, aki miatt Anglia királya nemcsak saját, de országa hivatalos vallását is Bővebben
  • 1

Kereső

Kövess minket

Videók

Rövid hírek

  • Álomjárvány terjed a celebek között

    Celebgyerek invázió készül karácsony és újév között az Álomutazó című mesemusicalra. A sztárcsemeték már nagyon várják, de úgy tűnik, egy-két

    Bővebben
  • A franciák cenzúrázták A szürke ötven árnyalatát

    Dühöngenek a francia tévénézők, mert a TF1 csatorna kerek 15 percet kivágott A szürke ötven árnyalatából, természetesen a szexjeleneteket.

    Bővebben
  • Döbbenetes hasonlóság: Ők Elvis Presley unokái!

    Elvis két felnőtt unokája, Riley és Benjamin Keough le sem tagadhatnák, hogy a Király vére csörgedezik ereikben. Ahogy idősödnek a

    Bővebben
  • Testbeszéd- Miért babrálja állandóan a haját Meghan Markle?

    Mindannyunknak vannak félelmei és ehhez köthető “rossz” szokásai. Néhányan a körmüket rágják, míg mások folyton karbatett kézzel állnak. Ami pedig

    Bővebben
  • Király Viktor- alsógatya nélkül nem megy

    Mindig ad borravalót a szálláshelyen, ha csak teheti, a párjával utazik, és az alsógatyát ki nem hagyná a bőröndből Király

    Bővebben
  • Zoltán Erika: "Szeretem, hogy Maminak hívnak!"

    Zoltán Erikát nem kell bemutatni - 1986-ban, mindössze 24 évesen Szerelemre születtem című dalával lett közönségkedvenc az Interpop Fesztiválon, és azóta is

    Bővebben
  • Forró hangulatú bulival búcsúztatta az őszt a Miss Balaton

    Szombat este több száz meghívott bulizott a Miss Balaton Winter Party-n, köztük Epres Panni, Dukai Regina, Iszak Eszti, Dobó Ági,

    Bővebben
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • Most népszerű

Facebook

Bulvár

  • 1
  • 2
  • 3

Szerelem

  • 1
  • 2
  • 3

Ezotéria

  • 1
  • 2
  • 3

Világ

  • 1
  • 2
  • 3

Gyerek

  • 1
  • 2
  • 3

Könyv

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.