A kutatások nagy része arra mutat, hogy Napóleon gyomorrákban hunyt el, a korabeli orvosi jelentések legalábbis ezt támasztják alá. Ami biztos, hogy 1821. május 5-én halt meg. Másnap felboncolta egy korzikai orvos, és megállapította, hogy a halál oka kétségtelenül gyomorrák, tekintve, hogy rettenetes állapotban volt a gyomra, és a mája is megnagyobbodott. Egy tudós – René Maury - azonban azt állítja, hogy lassú, módszeres arzénmérgezés végzett vele.

Ha láttad a Vikingek c. sorozatot, akkor már biztosan tudod, ki az a Lagertha, de ha nem, itt az ideje, hogy megismerd. Ugyanis nem csak pár száz évvel ezelőtt voltak harcos nők, hanem már a kilencedik században is.

1492 január 2-án a spanyol királyi pár (V. Ferdinánd és I. Izabella) elfoglalta Granadát, az utolsó mór várost Spanyolországban. Ezután királyi rendelettel kiűzték a mórokat és a zsidókat és áthajózták őket Afrikába. A mórok kiűzése nagy felháborodást váltott ki Marokkóban, Algériában és Tuniszban. 

Mindenki ismeri a Casanova nevet, a nők különösen, hiszen számos hölgy álmodozik arról, hogy kicsit megszokott, kicsit unalmas férje helyett egyszer egy jóképű, kiművelt, ötletes, tapasztalt, és földöntúli gyönyört ígérő szerető karjaiba kerül. Persze, akarata ellenére, aztán csak azért, hogy hamarabb szabaduljon, megadja magát, majd aléltan omlik a pasas alá, fölé, mellé. Egyszer, csak egyszer… Segít elképzelni ezt a csodás pillanatot az, hogy olyan színészek játszották el a 18. századi csábítót, mint Alain Delon, és Heath Ledger. Jobbnál jobb pasik. Delon az öreg, míg Ledger a fiatal férfit alakította, de mindkettő tökéletesen megfelelt a Casanováról kialakult képnek. Ki is volt Casanova valójában? Valóban csak a szebbik nem iránti olthatatlan vágya miatt érdemes ismernünk a nevét?