Az Oxford Enciklopédia szerint Hürrem szultánát, Szulejmán szultán feleségét – miután már nem foglalták le minden percét a hatalmi harcok - zavarta, hogy a nép nem szereti, és változtatni akart negatív megítélésén. Emellett nyomot kívánt hagyni a világban, eszébe sem volt egynek lenni szultánák ezrei közül, ő élni akart az emberek emlékezetében. Ezt el is érte. Hogyan?

A török államigazgatás elmélete és gyakorlata Rum szultánjának műve volt. A „Rum szultánja” cím legfontosabb jegye a területi szuveneritás fogalma. A nagy szeldzsukok iszlám szultánok voltak és az egyetemes mohamedán állam egy és oszthatatlan világi hatalmát gyakorolták. A rumi szeldzsukok Rum szultánjai voltak, egy meghatározott ország és nép urai. Anatólia volt Rum földje és miután a törökök betelepültek ide, magukat rumiknak nevezték. 

Ottaviano Bon a Topkapi Palotáról szóló leírásaiban három egymást követő kaput említ, amelyek a palota belső részeihez vezetnek. Ez a Szultánkapu, a Középső Kapu és a Boldogság Kapuja nevet viselik. Az első és a harmadik kapu között található a Birun, a Külső szultáni udvar. Itt helyezték el a külső szolgálatot végzőket. Kik is voltak ezek?

Gyakran találkozunk a „hászeki” szóval is, ha a török történelmi forrásokat lapozgatjuk, de akár a Szulejmán című sorozat kapcsán is említésre kerülhetett, hiszen a hászeki egyik közismertebb jelentése: rabnő, ágyas. 

A szeráj kastélyt, palotát jelent, a török nyelvhasználatban az egész szultáni palotát és udvart együttesen. A Nagyúr szerájának leírása című műben így számolnak be a szerájról és környezetéről: „A Nagyúr és egész udvartartása lakóhelyéül szolgáló szerájt… magas és erős fal veszi körül, melyen számos őrtorony áll, és kerülete három olasz mérföldnyire becsülhető. Sok kapuja van…, de a városba vezető kapuk egyike a főkapu (mely valóban igen fenséges); mindenki ezen át közlekedik napközben; a többit zárva tartják, míg a szultán vagy valamely legfőbb méltóság utasítást nem ad megnyitásukra….” 

1565-ben az egyik városnegyed lakói a galatai kádi törvényszéke elé járultak és panaszt tettek. Elmondták, hogy a mahaléjukban (városnegyed) egy Arab Fati nevű nő nyilvánosházat tart fenn. A nyilvánosházban Narin, a krétai Nefisze, az Atlu Aszesz ragadványnevű Kamer, valamint a Balat-i Ayni nevű asszonyság, - akinek a janicsár férje egy ideje hadjáratban van - ősi mesterséget űz már jó ideje.

Muláj Iszmáil marokkói szultán a korabeli híradások szerint több mint ezer gyermeket nemzett, a Guinness-rekordok könyvében 888 gyermekkel, a történelem legnagyobb igazolt utódszámával szerepel. Osztrák tudósok most számítógépes szimulációval utánajártak annak, miként volt ez lehetséges. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Vérszomjas gúnynéven is közismert szultánnak 32 éven át naponta kellett nemi aktust létesítenie ahhoz, hogy ennyi gyermeke legyen. 

Amikor a török levéltárakba mélyebben is betekintést lehetett nyerni, sok mindenre fény derült a középkori Konstantinápoly életéből. Jegyzőkönyvek sora, szerelmes levelek, versek, a kéziratokból a török szerelmi költészet gyöngyszemei, a szexuális élettel foglalkozó szakkönyvek kerültek elő. A hatalmasra duzzadt Konstantinápolynak a 16. század közepén kb. 400 ezer lakosa volt. 58 százaléka muszlim, 48 százaléka keresztény és zsidó. 

Rodostó (török neve: Tekirdag) a Márvány-tenger partján, Isztambultól mindössze 120 kilométerre fekszik. Itt élt 1720 és 1735 között fejedelemóriásunk, II. Rákóczi Ferenc, kíséretével együtt. Bús népdalok, Mikes Kelemen Törökországi levelei és nem utolsó sorban a fejedelem papírra vetett elmélkedései nyomán ismerhetjük meg az emigráció időszakát. 

A vallási ünnepek közül kiemelkedik a ramazán (ramadan) havi böjtöt záró ünnepség, a ramazan bajrami. Már a bajramot megelőző napon zenészek játszottak és a szultán pedig a belső udvarban fogadta a bizalmas szolgálattevői és a csapattisztjei hódolatát.