Ennek ellenére - bár nem tudjuk, hogy valójában hogy történt - a szultán örömmel üdvözölte a kislányát, így az anya is megnyugodott. Ez idáig nem is túl érdekes, vagy különös sztori, az viszont már sokkal izgalmasabb történet, hogy mi lett a lánnyal, akit először elutasított magától Hürrem. 

Amint cseperedett,

Mihrimah beutazta az egész nagy Oszmán Birodalmat az apjával,

megszemlélte a meghódított a földeket, sőt, egy perzsa irodalmi alkotásban azt is leírták, hogy Batal nevű arab lován  még csatában is részt vett Észak-Egyiptomban. 

Mihirimah

 17 évesen férjhez ment Rüstem pasához, Szulejmán akkori nagyvezíréhez. Nem csak az apjával működött együtt, de az anyjának is remek társa volt az intrikálásban. A szultánnal azonban különleges volt a kapcsolata,

Hürrem halála után tanácsadóként dolgozott mellette,

sőt, ő ambicionálta, hogy támadja meg a máltai lovagokat, még anyagilag is támogatta a háborút.  Apja halála után mindent megtett, hogy Szelimet, az öccsét trónra segítse.

Törökországban hagyomány volt, hogy a Valide Sultan komoly összegekhez fért hozzá az állami költségvetésből, és mivel az öccse lett a szultán, a Valide Sultán hatalmával rendelkezett Mihrimar is. A gazdasági erőforrásokat használva a hercegnő gyakran finanszírozott nagy építészeti projekteket. 

Mihirimah mecset

 Apja főépítésze, Mimar Sinan segítette ebben, ő tervezte a mecseteket, mint például a Mihrimah nevét viselő mecsetet és az Ískele mecsetet is.

A legenda szerint az építész halálosan szerelmes volt a hercegnőbe,

ezért úgy építette meg a mecseteket, hogy a napéjegyenlőség napján, azaz március 21-én, Mihrimah feltételezett születésnapján, míg az egyik mögött lebukik a Nap, a másik fölött már emelkedik is a Hold. 

Mihrimah 1578-ban halt meg Isztambulban. A szultán kikötötte, hogy a türbéjében a gyerekei közül csak a lányát helyezhetik majd el halála után, számára ő volt a legfontosabb életében és halálában is.

Fotó: Mihrimah Sultan (@mhrmhslt) | Twitter